Az édesgyökér nemzetség különböző fajait a világ számos részén hasonló tünetek pl. légúti, emésztési problémák enyhítésére használták és alkalmazzák ma is. Intenzív íze [glukosz riza (görög): édes gyökér] miatt édesítőszerként is alkalmazzák. Nyers formába préselt vizes kivonata a medvecukor, amely régen népszerű édesség volt. A bocskorszíj néven is ismert édesség ma is megtalálható a boltok polcain, ám a mai változatok zöme sem ízét, sem színét nem az édesgyökérnek köszönheti: az íz a gyártáshoz felhasznált cukorszirupnak, a fekete szín pedig a hozzáadott aktív szénnek tulajdonítható. A medvecukorból elsősorban azért hagyják ki, mert az édesgyökér viszonylag drága alapanyag, és vannak, akik nem kedvelik intenzív, a cukorétól némileg eltérő ízét.

Főbb hatóanyagai

Hazánkban a népi orvoslásban az igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) ősszel begyűjtött gyökerét alkalmazták. Ma az édesgyökér az Európai Gyógyszerkönyvben is hivatalos gyógynövény, gyógyászati célra az igazi édesgyökéren kívül két ázsiai faj, a G. inflata, valamint a G. uralensis gyökerét is felhasználják.

 A gyökér 5-15% glicirrizint tartalmaz, amely rendkívül édes, a répacukornál kb. százötvenszer intenzívebb ízű triterpén. A glicirrizin bomlásterméke a glicirretinsav, amelynek nincs édes íze. A két vegyület főbb hatásai megegyeznek. A gyökér jellemző vegyületei közé tartoznak a flavonoidok (pl. glabridin, likviricin, izolikviricin).

Széleskörű alkalmazási lehetőség

Gyulladások, gyomorfekély

Az édesgyökér gyógyászati felhasználása szerteágazó. Gyulladáscsökkentő hatása a glicirrizinhez és a glicirretinhez köthető. A hatás egy olyan enzim működésének gátlásával alakul ki, amely lebontja a gyomornyálkahártyát védő a prosztaglandinokat. Ezek a prosztaglandinok fokozzák a gyomornyálkahártya sejtjeinek regenerációját és a védő hatású nyálka termelődését, amelynek eredményeként a már károsult gyomorfal gyógyulása gyorsul. Az édesgyökérnek közvetlen gyulladáscsökkentő hatása is van, mivel gátolja a szervezetben termelődő, gyulladáscsökkentő hatású kortizol lebomlását.

Gyomorfekélyellenes hatásának jelentőségét egy holland gyógyszerész fedezte fel az 1940-es években. A gyökér hatóanyainak tanulmányozása vezetett el a karbenoxolon nevű fekélyellenes gyógyszer-hatóanyag kifejlesztéséhez. A karbenoxolon volt az első olyan szer, amely nem a gyomorsavtermelés csökkentésével gyógyította a gyomorfekélyt. Az édesgyökér a fekélyellenes hatását több klinikai vizsgálat alátámasztja.

Köptető hatás

Az édesgyökér elfolyósítja a légúti váladékot, így segíti annak felköhögését. Köptető hatását állatkísérletek és humán tapasztalatok is igazolják. Előnye, hogy a legtöbb köptető hatású növénnyel ellentétben nem izgatja a gyomrot. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy hatóanyagainak gyomorvédő hatása van.

Vírusellenes hatás

Kivonata laboratóriumi körülmények között több vírus ellen (HIV, herpes simplex, citomegalovírus, hepatitis A stb.) hatásosnak bizonyult, valamint antibakteriális aktivitással is rendelkezik. A növényt Japánban tradicionálisan alkalmazzák hepatitisz kezelésére. Egy Japánban kifejlesztett, intravénásan adagolható édesgyökér-készítmény ígéretesnek tűnik a krónikus vírusos májgyulladás kezelésében. A készítmény a megfigyelések szerint fokozza a vírusellenes hatású interferonok képződését a szervezetben, és javítja a májműködést.

Egyéb hatások

A gyökér flavonoidjai közül az izolikviricigenin és a likviricigenin görcsoldó hatásúak. A flavonoidok közül kiemelendő a glabridin, ugyanis részben ennek tulajdonítják az édesgyökér testsúlycsökkentő hatását, amely a zsírok oxidációjának gyorsításával függhet össze. Kimutatták, hogy külsőlegesen alkalmazva a növény kivonata csökkenti az ekcéma tüneteit, ami gyulladáscsökkentő hatásával függhet össze.